Gondolatok a szeretetről

2019.03.17

"A szeretet türelmes, a szeretet jóságos,

A szeretet nem féltékeny,

Nem kérkedik, nem gőgösködik,

Nem tapintatlan, nem keresi a magáét,

Haragra nem gerjed, a rosszat föl nem rója,

Nem örül a gonoszságnak,

De együtt örül az igazsággal.

Mindent eltűr, mindent elhisz,

Mindent remél, mindent elvisel.

A szeretet soha el nem múlik."

Mi sem mutatná be jobban Pál apostol levelénél, hogy milyen is a szeretet. Egyszerű, de nem könnyű. Igaz, ettől még nem tudjuk, valójában mi is az a szeretet.

Gary Chapman, amerikai író, szintén jól azonosítja a szeretet megnyilvánulási formáit, amiből jól érezhető, hogy miért pont a szeretet ünnepe a karácsony. Vagy miért pont a karácsony, a szeretet ünnepe.

Elismerő szavak

Minőségi idő

Ajándékozás

Szívességek

Testi érintés

De akkor mi is valójában a szeretet? Vagy mit is ünneplünk karácsonykor, a szeretet ünnepén?

A szeretet, minden feltételen túl létező, legmagasabb vibrációval rendelkező, a Földön megélhető teremtő, és éltető energia (nevezzük érzésnek az egyszerűség kedvéért). Két fő komponense: az elfogadás, és a szabadság. Minden más érzés, ennek hiányából keletkezik. A hiány szüli az önismeretre való törekvést, hogy megértsük magunkban mindazt, mit és miért érzünk, teszünk.

Ha szereted magadat, tudsz szeretni másokat is. Ha magadat nem fogadjuk el olyannak, amilyen vagy, csak addig a mértékig fogadod el a másikat is, amíg tükröt nem tart számodra. Negatív tükröt.

Szeretni, tanulni kell, de legalábbis folyamatosan fejlődni benne. A szeretet adott, de nem magától értetődő.

Kevés ember él a szeretet állapotában, és képességében, de tudatosan, vagy tudatosság hiányában is, mindenki arra törekszik.

Mikor megszületünk, (jobb esetben) a szeretet állapotába születünk. Ezért is könnyű szeretni a csecsemőt, amíg nem viselkedik sehogyan. Egy tiszta tükör, amiben még nem látjuk saját hibáinkat. Viszont sok esetben a gyerek, már korán a szülő érzelmi pótlékává válik. Amikor a szülő, nem tudja megadni magának, megélni mindazt, amire vágyik, vagy aki lenni vágyik.

A szeretet nem érzés, vagy érzelem. Annál sokkal több, és mégis kevesebb. A szeretet az egyszerűség. A szeretet, maga a feladat, amiért a Földre jöttünk. A szeretet, maga az Isteni minőség. A szeretet az isteni terv, melynek részei vagyunk emberként.

Ezért is ünnepeljük Jézust, a fény-, az egyszerűség-, és Isten gyermekét ezen az ünnepen. Hiszen Jézus születését, pontosan nem tudjuk, de a pogányoktól átvéve, ezen az éjszakán, győzedelmeskedik a fény a sötétség fölött. A nappalok hosszabbodnak, és rövidesen a sötétséget felváltja a fény.

A fény a tudatosság, a fény a szeretet. A sötétség a félelem, tudattalanság, és mindazon cselekedet, amiről ha azt is hisszük, hogy tudjuk, de valójában nem tudjuk, mit cselekszünk.

Jézus az egyszerűség, mert "az vagyok, aki vagyok". Törekedjünk mi is annak lenni, akik valójában vagyunk. Mert ez a valódi fény, a sötétségben. A többi csak árny és árnyék. Szeretni, csak egyféleképpen lehet. Elfogadással, azaz feltétel nélkül. Önmagunk elfogadásával.